Jövő év elején lép életbe a közös agrárpolitika új szabályrendszere, feszes tempóban zajlik a végrehajtás előkészülete. Megszületett a megállapodás Brüsszellel, így biztosított a magyar agrárium szereplőinek támogatása – mondta el Nagy István a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Történelmi lehetőséget jelent Magyarországnak az, hogy a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét elfogadta hétfőn az Európai Bizottság – emelte ki keddi sajtótájékoztatóján az agrárminiszter.
Miután október 14-én az átdolgozott verziót is benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak, ma arról érkezett hír Brüsszelből, hogy elfogadta a testület a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet. Ez azt jelenti, hogy 8,4 milliárd eurónyi brüsszeli forrás előtt nyílt meg az út, amelyet 1,6 milliárd eurónyi magyar állami társfinanszírozás egészít ki, így mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintnyi agárágazati uniós forrás kapott zöld jelzést.
Teljesen új támogatási rendszerre és követelményekre készülhetnek a magyar gazdák 2023-tól az új uniós Közös Agrárpolitikában, ám a pontos részletek leghamarabb nyáron tisztázódhatnak, amikor is kiderül, elfogadja-e az Európai Bizottság a magyar stratégiai tervet - mondta a Portfolio-nak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Hozzátette, az biztos, hogy a termelők egyéni felelőssége a támogatások szempontjából növekedni fog a következő időszakban. A szakember többek között arról is beszélt, hogyan lehetne versenyképesebbé tenni a magyar élelmiszeripart, illetve mi várható a hitelállományok tekintetében 2022-ben a magyar agráriumban.
Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus két alapvető dokumentumát, a felzárkóztatási (kohéziós) programok kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást, illetve a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervének irányait. Előbbi mintegy 9100 milliárd forintos keretösszegről szól és a Miniszterelnökség azt is közölte, hogy ennek legalább a 65%-át a 4 legfejletlenebb magyar régióba fogja irányítani a pályázatok kiírása és a források odaítélése során, ami mintegy 6000 milliárd forintot jelent.
Az agrár- és élelmiszer-gazdasági szektort az európai integrációban a kezdetektől stratégiai ágazatként kezelték. Szabályozása és annak megújítása folyamatosan központi kérdés volt az együttműködés bővülő és mélyülő szakaszaiban. Ma már természetesnek számít, hogy az új hétéves költségvetési ciklushoz újabb agrárreform társul. Igaz, a reform csúszik, mert egyre nehezebb az egyeztetés. Jelen írásban annak járunk utána, hogy a lassan „nyugdíjas korba” lépő agrárpolitika mennyiben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, elérte-e a kitűzött célokat, illetve az idők folyamán miként, milyen érdekek mentén változtak ezek a célok. A mai, piaci szemléletű világban jogosan merül fel a kérdés: miért is van szükség agrárpolitikára? Miért más a mezőgazdaság, mint a feldolgozóipar? Mit keres itt az állam?
Hatalmas esélyt kaphat Magyarországon a vidékfejlesztés a 2027-ig tartó új uniós költségvetési ciklusban, hiszen soha nem látott mértékű források állnak rendelkezésre a következő években a Vidékfejlesztési Programban – mondta a Portfolio-nak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Kiemelte, ugyanakkor arra még nem lehet pontos választ adni, hogy a már meghirdetett források mellett milyen támogatásokra lehet a következő években pályázni, hiszen sok minden múlik azon, mit tartalmaz majd Magyarország most készülő stratégiai terve az új KAP-ban. Az azonban már biztos, hogy minden eddiginél hangsúlyosabban jelennek meg a környezet- és klímavédelmi törekvések, és olyan rendelkezések is lesznek, amelyek nagyobb támogatást biztosítanak a kisebb gazdaságok számára.
A digitalizáció és adatvédelem körüli viták árnyékában talán kisebb hangsúlyt kapott az európai zöldprogram egy fontos eleme: hogyan alakul át a mezőgazdasági támogatások rendszere. Pedig ezen a területen is vad viták dúltak, sokan az élelmiszerellátást féltették a „túl zöld” szabályozástól, míg mások már-már környezetromboló mezőgazdaságot vizionáltak. Most úgy tűnik, létrejött a kompromisszum.
2021-ben kilencedik alkalommal szervezi meg a Portfolio Csoport az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számító Agrárszektor Konferenciát. Az agrárium csúcseseményét idén egy, az új világhoz igazodó hibrid (offline+online) formátumban rendezzük meg, ahol két napon át izgalmas és színes szakmai programmal, valamint különböző online kiegészítőkkel várjuk a résztvevőket.
Az uniós szakpolitikák foglalkoznak az erdők biológiai sokféleségével, megőrzésével és az erdőket érintő éghajlatváltozás kezelésével, azonban hiányosságok mutatkoznak a rendelet tagállami végrehajtásában, és gyakran hiányoznak az ellenőrzések az Európai Bizottság részéről - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke hétfőn.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács mai ülésén az agrárminiszterek megállapodtak a KAP reform legfőbb politikai elemiről. A tárgyalások május végi összeomlása óta komoly diplomáciai egyeztetések folytak a háttérben annak érdekében, hogy a minisztereket tömörítő Tanács meggyőzze az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza a gazdálkodást ellehetetlenítő javaslatait. Magyar szempontból roppant nehéz és küzdelmes tárgyalásokon vagyunk túl, sok energiánkat emésztette fel az októberi tanácsi álláspontban foglaltak megvédése - közölte a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter.
Az elkövetkező hét évben az uniós forrásokkal együtt 4265 milliárd forintot fordít a kormány a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, amelyből 2021-re és 2022-re 1527 milliárd forint új forrás jut - közölte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Soltvadkerten.
Az uniós tagállamok az eltérő hátterük és érdekeik mellett is rendkívüli kompromisszumkészséget tanúsítottak a hétfői-keddi informális lisszaboni agrárminiszteri tanácskozáson, és emiatt a legtöbb kérdésben képesek voltak megállapodni, így reális, hogy a portugál soros elnökséget lezáró június végi tanácskozáson megszületik a Közös Agrárpolitika reformjáról szóló végső megegyezés – derült ki Feldman Zsoltnak, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárának kedd esti Facebook-videójából, illetve a tárca közleményéből.
„Hiába tartottak két napon és két éjszakán át az egyeztetések, mégsem született megállapodás a Közös Agrárpolitikáról” – közölte csütörtök reggel Facebook-oldalán Nagy István agrárminiszter.
Magyarország nem fogad el a közös agrárpolitikával kapcsolatos olyan megállapodást, amely hátrányosan érintheti a Magyarországon mezőgazdaságból élőket - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, a kétnapos Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésének első munkanapját követően szerdán.
Néhány nappal ezelőtt „Kiüresítik a tájat az európai mezőgazdasági támogatások – Mit lehet tenni?” címmel jelent meg egy véleménycikk a Portfolio hasábjain, amely a Közös Agrárpolitika (KAP) által okozott változások biodiverzitásra és termelésszerkezetre gyakorolt hatásait veszi számba.
Az Európai Unió új hétéves költségvetésével új ciklus következik a mezőgazdasági támogatásokban is. Érdemes tehát tágabb perspektívából rátekintenünk a mezőgazdaság támogatási rendszerére.
„Németként örülnék, ha így döntene az országom”, … „alapvetően nem rossz a döntés, talán példát vehet róla Németország is”, hiszen így több pénz jut a vidékfejlesztésre, innovációra, környezetvédelemre – ezekkel a kifejezésekkel reagált Peter Jahr néppárti EP-képviselő, a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terveinek jelentéstevője a Portfolio kérdésére egy csütörtök délutáni online háttérbeszélgetésen.
7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére a Közös Agrárpolitika (KAP) uniós és hazai forrásai révén 2027-ig - mondta Nagy István hétfőn az Agrárminisztériumban.
A kormány átalakítja a vidékfejlesztési források finanszírozását, az eddiginél sokkal nagyobb önrészt tesz hozzá a kormány a nemzeti költségvetésből, több ezer milliárd forinttal bővítve a program keretösszegét, ami 2027-ig szól. Ennek hatása azonban akár 2029-ig érzékelhető lesz, vagyis kilencéves időtávon tervezhet most a kormány. Ez alapjaiban alakíthatja át a vidék-város viszonyát, fejlődési pályáját, az eddigi forráselosztáshoz képest.
Súlyos hatásai lehetnek a ragadós száj- és körömfájásnak.
Nem korlátozhatják 150 ezer forintnál alacsonyabb összegben a készpénzfelvételt sem.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
